Fajtat�rt�net

Sv�jci Feh�r Juh�szkutya

A feh�r "n�met"  juh�sz 

A feh�r juh�szkutyafajta a n�met juh�szb�l alakult ki, Eur�p�ban, ezerkilencsz�zhetvenben jelent meg az els� kan, amit Amerik�b�l hoztak be Sv�jcba, de ekkor m�g a fajta teny�szt�sb�l ki volt z�rva, mert a feh�r sz�nt kih�zt�k a n�met juh�szkutya standardj�b�l, majd 1991-ben a Sv�jci Kinol�giai T�rsas�g felvette tagjai sor�ba a Sv�jci Juh�szkutya T�rsas�got �s ezzel megkezd�d�tt az Amerikai-kanadai feh�r juh�szkuty�k teny�szt�se.

Haz�nkban 1989-ben ker�lt ebb�l a fajt�b�l h�rom p�ld�ny, ma kb. 200/300 db. tal�lhat� meg n�lunk. Ezek a kuty�k nem csak felt�n� feh�r sz�n�k, hanem intelligenci�juk miatt is kit�n� figyelmet �rdemelnek. Megtal�lhat�k, mint �rz�-v�d�, vakvezet�, lavinament�, k�b�t�szer kutat� �s nyomkutat� k�pess�g�k miatt, mint nyomoz�kuty�nak is sz�m�t�sba veszik. K�ls� megjelen�s�ben a fajta jellemz� tulajdons�gai k�z�l kiemelked�: harmonikus, lend�letes mozg�suk, j�l eloszlott izomzatuk, egyenes h�tuk, s�t�t szemeik �s er�t sug�rz� megjelen�s�k, igazi �rz� �s �rt� t�rs, ki j� bar�tja az embernek.

A fajta t�rt�nete ak�r a r�mai korra is visszavezethet�, ahol m�r Marcus Terrentius Varro is le�rt olyan terel� kuty�kat, amelyeknek a sz�ne feh�r volt. Ezt a szok�st megtartva a juh�szok m�g a XIX. sz�zadban n�metf�ld szerte is a feh�r sz�n� �rz� ebeket prefer�lt�k, mivel azok �gy megk�l�nb�ztethet�v� v�ltak a ny�jra t�mad� �llatokt�l sz�rk�letben is. Akkoriban az ebeket a jobb haszn�lhat�s�g rem�ny�ben teny�sztett�k. A sv�jci feh�r juh�szkutya fajta kialakul�sa er�sen �sszefon�dik a n�met juh�szkuty��val. M�r a kezdetekkor megvolt a ma ismert sz�nv�ltozatokon t�l a feh�r is. S�t �rdekes tal�n, hogy a mai n�met juh�szkutya, feh�r juh�szkutya �s�kt�l sz�rmazik. Max von Stephanitz az 1880-as �vekben, utaz�sai sor�n, gyakran tal�lkozott k�l�nf�le juh�szkuty�kkal. Ekkor kezdett k�rvonalaz�dni benne az a gondolat, hogy N�metorsz�gnak is sz�ks�ge volna egy saj�t nemzeti kutyafajt�ra. V�zi�ja szerint a kutya kiemelked�en intelligens, �tv�zi a munkakuty�k kitart�s�t �s munkaszeretet�t, jellegzetes megjelen�s�, er�s �s j�l izmolt, kiegyens�lyozott, er�s idegrendszer�, magabiztos,   j�indulat�, h�s�ges �s odaad� t�rsa gazd�j�nak. 1891 ut�n Stephanitz elkezdte felkutatni a c�lnak megfelel� kuty�kat a teny�szete sz�m�ra. 1899-ben Karlesruhe-i ki�ll�t�son bar�tj�val Arthur Meyer-rel r�tal�ltak p�r igaz�n k�l�nleges ebre melyek intelligens tekintett�kkel �s hegyes �ll� f�l�kkel vont�k magukra a figyelmet. (ekkor m�g ez a f�lforma nem volt elterjedt).  Megv�s�rl�sukkor der�lt ki, hogy Hektor Linksrein �s alomtestv�re Luch, a Friedrick Sparwasser of Frankfort teny�szet�ben sz�lettek 1885. elej�n. Hektort �tnevezt�k Horand von Grafrath-ra �s o lett az els� bejegyzett n�metjuh�szkutya. Tal�n kevesen tudj�k, hogy e kuty�k anyai nagyapja a 1879-ben sz�letett Grief von Sparwasser, feh�r bund�j� n�metjuh�sz volt, aki a 1882-es �s 87-es hannoveri kutyaki�ll�t�son is r�szt vett. Grief �s Lotta von Sparwasser p�roztat�sa ut�n sz�letett meg az els� farkas-sz�n� szuka Lene. Kastor �s Lene frigy�b�l pedig a m�r el�bb eml�tett Hektor �s Luch sz�rmazik, akik az ar�nyos testfel�p�t�st, az �ll� f�leket �s a feh�r bunda lehet�s�g�t �r�k�tett�k tov�bb lesz�rmazottaiknak. Amint l�that� Friedrich Sparwasser kuty�inak teny�szvonala igen fontos szerepet kapott a mai n�met juh�szkutya �s sv�jci feh�r juh�szkutya testfel�p�t�s�nek �s magatart�s�nak kialak�t�s�ban. Ha Stephanitz-t tekintik a fajta �sapj�nak, akkor m�lt�n tekinthetj�k a frankfurti Friedrich Sparwasser teny�szt�t, a fajta �snagyapj�nak. Nagyon sok Horand lesz�rmazott �r�k�tette a feh�r sz�nt, mint p�ld�ul Baron von der Seewies (1913) is, aki az els� bejegyzett feh�r sz�n� n�met- juh�szkutya volt. Bizony�tottan màr a XIX. sz�zad v�g�n is voltak feh�r juh�szkuty�k a Habsburg h�zon bel�l, melyek kiv�l�an passzoltak a nemes lipicai lovakhoz. Ann Tracy tol�k szerezte be teny�sz�llatait, amellyel k�s�bb Amerik�ban megalapozta teny�szet�t, majd - Stephenitz nyomdokaiba l�pve – az egyik alap�t� tagja volt az 1913-ban megalakult els� amerikai n�metjuh�szkutya egyes�letnek. T�bb �vtizeden kereszt�l elismert volt a feh�r sz�n is, majd a 1920-30-as �vekben a zavaros politikai helyzet hat�s�ra, a n�metorsz�gi teny�szt�k �gy d�nt�ttek, hogy a feh�r sz�nt diszkvalifik�lj�k a n�met juh�szkutya standardj�b�l. A feh�r faktort m�g a s�t�t pigment�ci� ellen�re is albinizmusra val� hajlam, s�kets�g, vaks�g, ment�lis zavarok �s sz�rminos�get ront� hat�s �r�k�t�s�re asszoci�lt�k, t�vesen. Mikor a vil�gh�bor� ut�n a teny�szt�st szinte az alapokt�l kellett �jra kezdeni, a feh�r sz�nt tov�bbra is tiltott�k. Ha sz�letett is feh�r sz�n� egyed, azt 1935. ut�n N�metorsz�gban nem regisztr�lt�k, s�t egyenesen irtott�k. A h�bor� �s a szigor� szelekci� ellen�re m�ig fennmaradt n�h�ny feh�r n�metjuh�sz egyed Hollandi�ban �s N�metorsz�gban is az eredeti (Sparwasser-i) v�rvonalb�l.

vissza