
Kutyahsg
Fj a szl s csapkod az es,
senki nem jr most a hzsoron.
Fagyos levegben reszketn,
egy magnyos, rva eb oson.
Gazdtlanul rja vrosunk,
pedig egykor kedvenc lehetett.
Kitettk t egy bs jjelen,
pedig mindenkit szeretett.
Vigyzott a gazdijra lelkesen,
majd a gyerekekkel jtszott mg.
Hls szemmel nzett rjuk fel,
mg felettk tiszta volt az g.
gy szolglta a csaldot boldogan,
m de lassan regecske lett.
Nem kellett az elnytt kutyus ezutn,
neki senki nem fttyentgetett.
Hls szemt hiba is emelte,
a gazdira farkcsvlva vrt.
Hiba is volt boldog s nfeledt,
most az egyszer nagyon prul jrt.
Kitettk jaj, t egy stt jszakn,
az gen nem voltak csillagok.
Nehogy mindezt meglthassa valaki,
hogy ha odafenn a hold ragyog.
Sok fnyt hozott a szvekbe,
de mly sttsgbe kergettk.
Magnyosan, fln kborol,
bsan tekint egyre szerteszt.
Htha jn majd szembe egy j llek,
kinek lenne jra h bart.
Vele vannak mg az emlkek,
b s remny hajt egy j kutyt...
J emberek fogadjtok be az ebet!
oly messze van mg neki a vg...
s br mondjuk regecske, meglehet,
de szolglni hen tudna mg!
Lesz majd benne sok-sok rmd,
amikor a csald hazatr.
Mert igaz szeretettel vr majd rd,
ez a kutya nagyon sokat r!
Fogadj ht be egy kivert kutyt,
boldogabb lesz, hidd el leted.
Farkcsvlva nz rd, - J gazdim,
rkk a h ebed leszek!

Kun Beatrix
Vissza a foldalra |